Veréb-Németh Réka

"Amikor egy újszülött élete az első órákban veszélybe kerül, nemcsak egy gyermek, hanem az egész család életének története változik meg. Mindig szem előtt tartva mindezeket ebben a történetben szeretnék kapaszkodókat nyújtani, ha kell, segíteni megkeresni, őszinte odafordulással, értő figyelemmel, ítélkezésmentesen meghallgatva a családi narratívát."

"Réka"

Nem szégyellem, és ki is mondom, csendben szeretek tenni, kerülve a feltűnést. Hiszek abban, hogy a hivatását nem választja az ember, hanem arra születik. Mindig is tudtam, hogy gyermekekkel szeretnék foglalkozni, gyermekkorom óta készültem az anyaságra. A kettő együtt adta, hogy egy olyan pályát válasszak, ahol édesanyákkal, csecsemőkkel és kisgyerekekkel is foglalkozhatok. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán végeztem védőnő szakon 2005-ben. A védőnői gondozásban kiemelt területnek tartottam az anyaságra felkészítést, azt a fontos és meghatározó feladatot, hogy édesanyákat kísérhetek a várandósságuk, anyaságuk megélésében, majd otthon a gyermekük gondozásában, nevelésében. A hatékonyság és a családoknál tapasztalt nehézségek vezettek el egy új szemléletmód megismeréséhez, mely hatására, 2016-ban végeztem el a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetében az integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzultációs képzést. Itt egy nagyon komplex, modern szemléletmódot, "új szemüveget" kaptam, ami egy minőségibb gondozást és a konzultációkon biztonságos keretek között megvalósuló támogatást, segítséget nyújthat a szülőknek.

A szülő-csecsemő konzultáció annyira magával ragadott, hogy az elmúlt pár évben fő tevékenységemet ez töltötte ki, mellette rendszeresen vezettem anya-baba csoportokat, várandós jógát és szülésre, anyaságra felkészítést, női jógát, támogatást. Jelenleg is aktív részt vállalok az integrált szülő-csecsemő konzulensek szakmai műhelyében, és a családokkal való munkában.

A területi védőnői munka 14 évig töltötte ki az életemet, nagy elhivatottsággal végeztem, mindig szem előtt tartva a "nem ártást elvét", traumatudatosságot. Hitvallásom, hogy testben, lélekben is jól kell lenni, és a testi folyamatok, azokkal való munka sokszor kulcsfontosságú, a lelki gyógyuláshoz, fejlődéshez is. Mindig fontosnak éreztem, hogy minden egyes területen, akár várandós anya, akár frissen szült gyermekágyas anya, akár csecsemő/kisgyermek problémáival küzdő anya kerül velem kapcsolatba, mindig legyen szemem a lelki folyamatokra is.

Ezek az elvek vezérelnek akkor is, amikor egy család megkeres az Alapítvány keretein belül, hogy a lehető legjobb tudásom szerint nyújtsak az aktuális élethelyzetüknek és szükségleteiknek megfelelő támogatást. A Kis Veréb Alapítványt saját szülői élmény hívta életre 2013-14 - ben, amikor kezdetekben a cél az információ átadás volt. Első lépésként blogot indítottam, hogy megosszam saját szülői tudásunkat és tapasztalatainkat. Majd 2014-ben Farkas Ildivel és Tokos Máriával közösen létrehoztuk az Alapítványt, hogy szélesebb körben is támogathassuk a családokat és azokat a kezeléseket, kutatásokat az érintett gyermekek számára, amik az oxigénhiánnyal született gyermekek fejlődését szolgálják. Sok induló és megvalósuló projektben voltunk ott az elején, és az elmúlt időkben évente 1-2 családot segítettünk, támogattunk különböző terápiák, fejlesztések megvalósulásában. Több alkalommal működtünk együtt a Semmelweis Egyetem Bókay utcai részlegével. 

Kicsik vagyunk és nem is szeretnénk túl nagyok lenni. De talán pont akkorák igen, amit elbírunk azon érintett családok számára, akik gyermeke újszülöttkori oxigénhiány miatt terápiás hűtésben részesül. Akik sokszor láthatatlanul elvesznek az egészségügy és korai intervenció rendszerében. Rendkívül fontosnak tartom a családok és szülők jóllétét és támogatását, melyben egy családnak sem szabadna egyedül maradnia újszülöttkori terápiás hűtést követően. Amikor egy újszülött élete az első órákban veszélybe kerül, nemcsak egy gyermek, hanem az egész család életének története változik meg. Mindig szem előtt tartva mindezeket ebben a történetben szeretnék kapaszkodókat nyújtani, ha kell, segíteni megkeresni, őszinte odafordulással, értő figyelemmel, ítélkezésmentesen meghallgatva a családi narratívát. Régi célom (ami talán egyszer valóra is válik), egy olyan szülőtámogató fejlődés és rendszerszemléletű program elindítása, amely európai irányelvekhez illeszkedik, és érzékeny, elfogadó, biztonságot adó megtartással segíti a családokat.  A trauma, a születés körüli traumatikus élmények éppen ezért érdeklődésem középpontjában állnak, melyhez saját tapasztalásom is hozzájárul. Mindezek mellett kiemelt szerepe van számomra a testi érzetekkel való munkának, önreflexiónak, testi tudatosságnak, mozgással kapcsolatos tudományoknak, melyben sok saját élménnyel gazdagodtam az évek során.

Az interdiszciplináris családtudományi mesterképzés egy rendkívüli lehetőség volt számomra, frissíteni és mélyíteni az ismereteimet szakmai munkámhoz. Szélesíteni, színesíteni a meglévő tudást, fejlődni, hiszem, hogy életünk végéig szükséges, és fontos.

Végezetül, büszke vagyok arra, hogy most egy olyan csapattal indulhatok reményeim szerint új utakra, akik mind szívükön viselik az érintett gyermekek, családok, sorstársak jóllétét és önzetlenül szeretnének tenni az alapítvány céljaiért.